Part 7 - Unknown person

Sziasztok! :) Ezer bocsánat, hogy annyira sok ideig nem hoztam részt, de mostanában nem érek rá, teljesen be vagyok táblázva. Mondjuk ez a rész sem lett annyira tartalmas és hosszú, de azért remélem tetszeni fog. Mellesleg nem is igazán történik benne semmi...A cím mondjuk elárul valamennyit. Nem is húznám tovább az időt. :))
Jó olvasást! <3 xx

Mivel a kedves barátnőm felment aludni, ezért egyedül maradtam. Úgy gondoltam inkább felmegyek a szobámba. Igaz, fényes nappal volt, de eléggé "paranoiás" vagyok ezért nem akartam egyedül lenni. Elindultam a lépcsőn, majd a szobám felé vettem az irányt. Éppen beakartam menni, mikor furcsa hangokat hallottam bentről...Úgy látszik, hogy a múltkori horrorfilmeknek most jön ki a hatása. Nagyon félős vagyok, de inkább benyitottam. Csak nem egy zombi eszi a barátnőm agyát az újdonsült szobámban. Nagy levegőt vettem, és kinyitottam az ajtót.
-Jézusom! Mit csinálsz a szobámban?? - kiáltottam fel.
-Csak keresem a cipőmet...-közölte a velem szemben álló Bridget.
-És megmondanád, hogy mégis minek kell neked cipő az alváshoz? - álltam immáron karbatett kézzel. Tudtam, hogy valamit eltitkol.
-Csak eszembe jutott, és mivel szabad a délutánom megkeresem. - érvelt, de hallottam a hangjában a bizonytalanságot és nem hittem neki.
-Aha...Melyik cipőt keresed? - kíváncsiskodtam.
-A magassarkút...Tudod, amin van egy masni. - válaszolt, és közben a szekrényeimben turkált.
-Érdekes, hogy pont most jutott eszedbe. Biztos, hogy szabad a délutánod? - makacskodtam.
-Biztos. - bólintott.
-Oké, hát akkor menjünk el vásárolni.
-Öö...Nem lehet.
-Miért is? Úgy tudom, hogy szabad a délutánod.
-Igen, de...Fáradt vagyok. - indult meg hirtelen az ajtó felé, de én utána kaptam. -Oké, talán mégsem szabad a délutánom.
-Mégis mi az amiről nem tudok, és nem akarod elmondani? Niall-el találkozol, igaz?
-Nem...-közölte, felvette a cipőt amit keresett és kiviharzott a házból.
Ki lehet az a "titokzatos" illető akiről nem tudok? Nem értettem, hiszen Bridget tudja, hogy akárkivel találkozik nekem nincs ellenemre.
Visszamentem a nappaliba, és meggyőződtem róla, hogy nincsenek agyevő zombik a házban ezért leültem tv-zni. Már fél hat volt, és Bridget még sehol. Kikapcsoltam a tv-t, és pontosan akkor csöngettek. Odasiettem a bejárati ajtóhoz, és amikor kinyitottam Niall-el találtam szemben magam.
-Szia. - mosolyogtam a szőke hajú, különösen vidám srácra. -Gyere be!
-Szia. Köszi. - lépett be az ajtón.
-Hogy-hogy "idetévedtél"? - érdeklődtem, és leültünk az ebédlőasztalhoz.
-Bridget itthon van? - kérdezte, és közben az emeletet fürkészte.
-Nem nincs. Körülbelül másfél órája ment el. Ne kérdezd hova. Furcsa volt, mert egy szót sem szólt arról hova készül, csak egyszerűen "eltűnt".
-Öö...Értem. Akkor megyek is...-mondta, és szomorúan félrehúzta a száját.
-Várj, ne menj. Nyugodtan maradhatsz...Legalább nem leszek egyedül. - mosolyogtam rá.
-Rendben, akkor itt maradok.
-Örülök.
A nap hátralévő részét végigbeszélgettük egy kis zene mellet. Niall igazán jó beszélgetőtárs. Nagyon kedves volt. Mondjuk megjegyzem; elég sokat beszélt a kajáról...
Hamar elszaladt az idő, már nyolc óra volt és mi észre sem vettük.
-Ne haragudj, de mennem kell. A fiúk úgy tudták, hogy csak beugrottam, de úgy látom nem hiányoztam nekik. - nevetett, és közben a telefonja képernyőjét nézegette.
-Semmi gond...Örülök, hogy itt voltál. - álltam fel, hogy kiengedjem.
Már fogtam volna meg a kilincset, mikor valaki kinyitotta előttem az ajtót. Olyan szívrohamot kaptam, hogy majd kiugrottam a bőrömből. Csak Bridget volt az, teljesen vizesen.
-Mielőtt bármit kérdeznél, esik kint. - kezdte.
-Értem. Niall, ugye kocsival vagy? - kérdeztem.
-Persze, nem lakunk olyan közel hozzátok. - mosolygott, elköszönt mindkettőnktől majd kiment.
A talpig vizes barátnőm felment, hogy megszárítkozzon, majd visszajött hozzám.
-Milyen volt a "vakrandi" ? - gúnyolódtam.
-Ez se nem randi volt, se nem vak...Vagymi...-ült le mellém.
-Vagyis ismerem az illetőt...Most akkor kezdjek találgatni mint egy óvodás? - viccelődtem.
-Inkább kímélj meg tőle, köszi. - zárta rövidre. -Mit keresett itt Niall?
-Nem mit, inkább kit... - mosolyogtam.
-Őszintén már azt hittem, hogy te és ő...
-Hülye vagy. - löktem meg óvatosan.
-Köszi a bókot. - nevetett fel, és én is így tettem.
-Bridget...Kivel voltál? - kérdeztem meg tőle, és őszintén a szemeibe néztem.
-Hagyjuk, nem fontos. - mondta, elindult a lépcsőn, megállt és visszanézett. -Majd elmondom, ha úgy gondolom itt az ideje..
Inkább ráhagytam. Nem értettem, hogy mi olyan életbevágó. Már kilencet ütött az óra, amikor eldöntöttem, hogy elmegyek aludni. Rendbe kellett tennem a fejemben a dolgokat, és aludni rá. Szokatlan volt, hogy a barátnőm titkol előlem valamit. Nagyon szokatlan.

Szerintetek ki lehet az ismeretlen személy? Írd meg véleménybe vagy kommentbe! ;) Meg persze szavazz is! :D Köszi! <3 xx